Hogyan válasszunk használt laptopot?

(Miért válasszunk használt laptopot? Ezt egy másik cikkben részletesen ecsetelem.)
Tehát hogyan válasszunk? Vagy milyen márkát érdemes választani?

9 kérdés és válasz:

  1. Mire szeretnénk használni a gépet?

Először is mérlegelnünk kell, hogy mi is az, amire használni szeretnénk, mivel nem biztos, hogy a legdrágábbra vagy a legolcsóbbra van szükségünk. Ha otthoni, avagy Home felhasználásra szeretnénk használni, mint pl. zenehallgatás, Youtube, film, Skype stb. más gépet kell választani, mint annak, aki pl. szerkeszteni vagy akár játszani is szeretne. Ha ezeket számításba vettük, akkor már tudjuk szűkíteni a kört.

  1. Melyik márkát válasszuk?
    „Teljesség igénye nélkül”
    Ez elég nehéz kérdés és teljesen relatív, mivel saját véleményen és tapasztalaton alapszik. Jellemzően Hp, Dell, Lenovo esetleg bizonyos Fujitsu laptopok.
    Egy márka tud jó  és „rossz” is lenni. A kérdés nem a márka, hanem az, hogy üzleti prémium vagy otthoni hobbi kategória.

De ezeken belül melyikek?

  • Hp:
    Elitebook, Probook széria elég jók szerelhetőség szempontjából, anyag minőség szempontjából magnézium házas, és nagyon megbízhatóak.
  • Dell:
    Ugyancsak magnézium házas gépek, és igencsak megbízhatóak, ezen belül latitude.
  • Lenovo:
    Jellemzően a T széria, mert igen strapabíró gépek. Rengeteg videó található az interneten, amelyekben ezeket tesztelik.
  1. Melyik tároló egységet válasszuk?
  • HDD
  • SSHD
  • SSD

Egy igen fontos része gépünknek, hiszen ezen tároljuk adatainkat. Sokszor merül fel a kérdés, minél nagyobb a HDD, annál gyorsabb a gép. A válasz egyértelműen nem, mivel a merevlemez típusa határozza meg a gyorsaságot.

  • HDD:

Sokkal lassabb, mint egy SSD, de sokkal nagyobb a tárolókapacitása és viszonylag olcsó.

  • SSHD:

Ez egy hibrid meghajtó. Az ára is jellemzően a kettő között van. Jellemzői: nagy tárolókapacitás, gyorsabb, mint egy HDD, de lassabb, mint egy SSD.

  • SSD: ezek közül az SSD a leggyorsabb, akár egy lassabb gépből is képes „csodát” varázsolni. Nincs benne mozgó alkatrész, egy memória chip tárolja az adatok, így sokkal gyorsabb, mint egy hagyományos HDD. Lényegesen drágább, mint egy HDD és sokkal kisebb a tárolókapacitása. Általában a betöltésnél vesszük észre a különbséget a hagyományos HDD mellett, illetve bizonyos programok futtatása közben.

Szokott lenni egy 4. megoldás is, ha mindenképpen szeretnénk a gyorsaságot és a nagy tároló kapacitást is. Egy kisebb SSD a rendszerünknek, mondjuk egy 64gb-os vagy esetleg egy 128gb-os, és egy másik merevlemez pl. a DVD olvasó helyére egy optibay.

  1. Milyen processzort válaszunk?

Ez a legkényesebb kérdés és egyben az egyik legfontosabb is. Fontos, hogy csalódás mentes legyen a választás a fentiek figyelembe vételével. Ennek gyorsasága befolyásolja a készülék teljesítményét.
Megkülönböztetünk: AMD, ill. INTEL processzorokat.

  • AMD processzorok:
    jellemzően olcsóbbak, de otthoni „home” felhasználásra ideális választás lehet.
  • INTEL:
    általában ebből van a legtöbb a gépekben.Ha ezekből a típusokból választunk, akkor a személyes tapasztalataim alapján a későbbiek folyamán könnyen cserélhető lesz, mivel nem forrasztott vagy akár bővíthető lesz nagyobb Cpu-ra. Pl. egy 2. generációs i3 cserélhető egy 2. generációs i5-re vagy akár egy 2. generációs i7-re is.

1 tipp: beírjuk a processzor típusát a keresőbe és mögé írjuk, hogy „benchmark”, akkor ezzel megtudhatjuk, hogy pontosan mit is tud a CPU a többihez képest. Ez egy jó viszonyítási alap lehet.

  1. Milyen videókártyát válaszunk?
  • Integrált
  • Dedikált: ez is fontos, mivel a későbbiek folyamán nem bővíthető, cserélhető, csak bizonyos típusoknál, mint pl. Workstation. Nagyon sokan félnek az integrált videokártyáktól, bár ezeknek régen valóban rossz hírük volt és megalapozottan, de jellemzően már az „újabbak” elég jó teljesítményt nyújtanak a tesztek alapján.
    Intel HD 3000,4000,4600 stb. elég jól terhelhetőek.
  • Integrált:
    A videokártya a grafikus számításokért, megjelenítésért felelős. Így alapvető tartozéka egy laptopnak. Általában az alaplapra van integrálva egy hagyományos VGA, ami film nézéshez, irodai programok használatához, kép nézéshez és szerkesztéshez teljesen megfelelő, illetve bizonyos játékok futtatására is alkalmas lehet, ezekhez nincs szükség erős grafikus teljesítményre. Saját memóriából, ram-ból veszi el a szükséges mennyiséget.
  • Dedikált:
    Erősebb, saját dedikált videókártya olyan programokhoz szükséges, ahol nagy számításigényű feladatok vannak, pl. 3D-ben terveznek, szerkesztenek, vagy nagyfelbontású videókat vágnak, komolyabb számítógépes játékokat játszanak. Hiába van erős processzor a gépben, ezeket a programokat nem tudná szaggatásmentesen futtatni, ezért szükséges egy videókártya, ami kizárólag grafikai számításokért felel. Saját memóriájuk van.
  1. Mennyi RAM szükséges a gépünkbe?

A felhasználók sokszor esnek abba a téves megítélésbe, hogy minél több annál gyorsabb és jobb, de ez csak részben igaz. Ettől például nem fog gyorsabban betölteni a gépünk, de ha egyszerre több dolgot csinálunk párhuzamosan, akkor igencsak jól jönnek a plusz RAM-ok, vagy ha integrált kártyával rendelkezünk. (lásd fent)
De ezek a későbbiek folyamán bővíthetők.

  1. Mekkora legyen a kijelző mérete?

Ez megint egy olyan pont, ami a felhasználó igényeinek kell, hogy megfeleljen. Ha fontos a könnyű hordozhatóság, akkor érdemes egy kisebbet választani (11-12’).
Ha fontos a nagyobb kijelző, mert általában fix helyen használjuk és szeretnénk, ha nagyobb lenne, akkor érdemes úgy választanunk. Azt azért érdemes számításba venni, hogy minél nagyobb a kijelző, annál nehezebb egy gép. Fontos megemlítenünk a kijelző felbontását is, mivel a kijelző minőségét a pixelek száma és a panel típusa határozza meg. Továbbá fontos a kijelző felbontása is:

  • 1366×768
  • 1600×900 HD+
  • 1920X1080 Full HD
  • újabban már vannak a 4K kijelzők.

A pixelek száma röviden, tömören határozza meg egy kijelző “részletgazdagságát”. Továbbá fontos a betekintési „szög” is, mert érdemes legalább olyat választani, ami 160-180 fok közé esik, így oldalról is szépen látható.

  1. Milyen portok (bemeneteli-kimeneteli „kapuk”) legyenek a gépünkben?
  • USB:
    Általános csatlakozási felület az USB, általában 3-4 darab található egy gépen. Ezzel a portal tudunk számtalan eszközt csatlakoztatni, mint pl. fényképező, pendrive, esetleg külső DVD író, egér, külső HDD, stb. Van belőle 2.0 vagy 3.0 verzió is, de a 2.0-ás eszközöket is lekezeli a 3.0 USB.
  • SD Kártyaolvasó:
    A memóriakártya olvasó segítségével kamera, telefon vagy egyéb SD kártyás eszköz memóriáját (fényképeket, videókat, fájlokat) tudjuk felmásolni a gépünkre.
  • HDMI:
    ezzel a portal tudjuk összekötni laptopunkat pl. egy tv-vel.
  • Displayport:
    Ha nem található gépünkön HDMI csatlakozó, akkor DP port egészen biztosan van rajta. Sokan ettől teszik függővé egy használt laptop megvásárlását, hogy van- e benne HDMI vagy nincs.
    Nem szeretnék kitérni ennek a részletezésére, de számos cikk igazolja, hogy DP port tudja ugyanazt a minőséget, mint a HDMI, ugyanúgy 1080p stb. Egy egyszerű DP PORT/HDMI átalakítót érdemes hozzá vásárolni, pár ezer Ft mindössze.
  • DVD Olvasó: Már nem minden gépnél alaptartozék, így ha szeretnénk, hogy legyen a gépünkben, akkor erről célszerű előre érdeklődni.
  • E-sata:
    E- jelentése külső. Merevlemezek és optikai meghajtók használják. Speciális csatlakozó (eSATA) mellyel lehetőség van külső eszközöket csatolni. Gyorsabb, mint egy USB.
  • LAN csatlakozó:
    Internet csatlakozásra alkalmas.
  • Dokkoló:
    Ez általában csak üzleti kategóriás gépeken található meg. Újabb gépeken oldalt található. Ezzel a portal tudunk akár egy teljes értékű pc-t csinálni laptopunkból.
    Dokkoló tartalmazhat:LAN portot, állandó tápegységet, hálózati kártyát, optikai meghajtót, USB portot, merevlemezt és még sok mást, de tartalmazhat olyan portokat, amit egy laptop nem.
    De ezek az elmúlt években elvesztették jelentőségüket, amióta elterjedt a vezeték nélküliség.
  • WLAN:
    Vezeték nélküli hálózati eszköz.
  • 3G vagy 4G modem:
    Tulajdonképpen SIM kártyát lehet bele tenni, így bárhol lehet internet hozzáférésünk, ha éppen nincs WIFI.
  1. Milyen nyelvű billentyűzetet válaszunk?Sokszor merül fel a kérdés, ha nem magyar, akkor nem is ékezetes?

A válasz: de ékezetes és magyar kiosztású.

EU billentyűzetek: A billentyű feliratozás más lesz pl: Y helyett Z és É helyett Ő stb. (DE a magyarban így vannak jó helyen)

US billentyűzetek: Itt kevesebb karakter van, mint az EU-s billentyűzeten, pl. a hosszú „Í-t” csak kombinációval érjük el ”alt gr+j” kombinációval.

Ezt egy jó minőségű billentyű matricával orvosolhatjuk és ezáltal teljes értékű MAGYAR nyelvű billentyűzetünk lesz.
Egyre gyakrabban fordulnak elő háttér világításos billentyűzetek is, ezek különösen az éjszakai gépelést teszik könnyebbé.

0